Olyan jól hangzik ez az egyéni küldetés, olyan magasztos, hősies, az ego számára kiváltságos színben tündöklő fogalom. Szerintem olykor túlmisztifikáljuk ezt a kérdést. Én hiszem, hogy mindannyian utánozhatatlan, és egyedi láncszemei vagyunk az életnek. Ha már itt vagyunk, az egységet, a saját egyedi ragyogásunkkal, személyes képességeinkkel tesszük teljessé, de talán nem pont úgy, ahogyan azt az egonk túlgondolja.
Ha úgy érzed, hogy elvesztél, fedezd fel újra azt, akit a lelkedben magára hagytál
A tudatos jelenlét gyakorlása, a mai „spirikultusz” embereinek jelmondata is lehetne. Való igaz, hogy a jelenlét…
Cselekedj, és ne reagálj!
Az emberek többsége reagál. Dolgokra, társakra, barátokra és helyzetekre. Tegyük fel, hogy a szüleid jogászok voltak,…
Minden vég egy új kezdet
Testemben mély fájdalom lüktetett. Visszanyelt könnyek szívták az erőmet minden percben. Úgy éreztem, mintha minden, ami…
Önmegerősítő gondolatok, amikor minden kilátástalannak tűnik
Emberek vagyunk, néha lehet olyan napunk, amikor egy kedves szó, egy mosoly is sokat lendíthet rajtunk,…
Az élet nem fordított neked hátat, csak azt várja, hogy Te dönts!
A mai spirikultuszban szokás beleragadni abba a kényelmes kifogásba, hogy „nem baj, minden úgy, lesz ahogy…