Amikor felismerem, hogy egy hiedelem terhessé vált – bejegyzésem folytatása, melyben gyakorlati lépéseken keresztül, bemutatom, hogy hogyan oldom ki a blokkjaimat.

Volt idő, amikor sportot űztem abból, hogy azon keseregtem magamban, hogy mi minden lehetne másképp, mint ahogyan van, vagy éppen mi az a gondolat, amivel voltaképpen, tudatosan marcangoltam önmagam. Szerettem hemperegni a “szegény én” mocsarában és ez a felismerés egyike volt a legnehezebben beismert játszmáimnak. Sok játszmám volt és még van is.

Vajon a kiegyensúlyozott, boldog élet, tényleg csak választás kérdése? Mégis hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a harmóniát az életünkben? Mit lehet kezdeni azzal a sok belső ellentmondással, küzdelemmel a lelkünkben? Hogyan tanulhatjuk meg uralni az életünket, de legfőképpen a félelmeinket, hogy azok ne telepedjenek rá mázsás súlyként a hétköznapjainkra? Talán tényleg minden csak belső nézőpont és hozzáállás kérdése, elfogadásé. Na és persze sok gyakorlásé..