Életünk bizonyos szakaszaiban eláraszthat minket a bizonytalanság. Valahogy minden szürke lett és értelmetlen. Már nem érezzük magunkénak az eddigi életünket, de a következő lépésünket sem látjuk még tisztán. Nem találjuk a helyünket a nagyvilágban. Van ilyen, nem kell tőle megijedni, ez csupán valóban azt jelzi, hogy megérett az életed a változásra. De hogyan tovább? És merre?
Összezavarodtunk, az érzéseink kuszák. Tudjuk, hogy az életben kell, hogy legyen ennél valami több is, hogy bennünk is több lehet, mint amit eddig hittünk magunkról, de nem találjuk a helyes irányt. Időnként mindannyian érzünk így, de minél tovább maradnak ezek az érzések, annál zavarosabbá válik minden. Talán lehetnénk ilyenkor kicsit türelmesebbek önmagunkkal.
Ne erőltesd a változást
Ne legyél passzív elszenvedője az átalakulás folyamatának, de ne is akard kikényszeríteni a természetes áramlását. Hagyd kiforrni, mi az, amire igazán szükséged van. Használd ezt az időt az erőgyűjtésre és arra, hogy felismerd, mi tenne téged boldoggá.
Amikor úgy érzed, hogy zsákutcába kerültél, akkor lehetséges, hogy az élet újragondolásra szeretne téged sarkalni.
Mit tegyél?
Állj meg egy kicsit és gondold végig, hogy milyen lehetőségeid vannak. Tűz ki új célokat, mert talán az elmúlt időszakban csak sodródtál céltalanul és ettől érzed magad elveszettnek. Szükségünk van arra, hogy legyenek kitűzött céljaink, vágyaink, melyek motiválnak, erőt és új perspektívát adjanak az életünknek. Ezzel az életed is új lendületet kaphat és kibillentheted magad a stagnáló energiaállapotból.
Figyelj jobban az érzéseidre, ne hesegsd el őket. A lelkünk attól is kimerülhet, ha az érzéseinket túl sokszor toljuk félre és mindig csak az elménk vezérel minket. Az érzéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem csak akkor, ha valamit súg nekünk, hanem akkor is, amikor valami mélyen, legbelül, bánt minket. A sok elnyomott, feldolgozatlan érzések, végül felemészthetnek és maguk alá gyűrhetnek.
Nézz rá az érzéseidre és ha van valami, ami gyógyításra vár, akkor ne sajnáld az időt rá, hogy foglalkozz velük.
Bízz az intuíciódban. Ha a logika önmagában nem elég egy problémád megoldásához, ne félj hallgatni a belső sugallataidra, mert mindig az lesz a helyes irány, amerre ezek az érzések vezetnének téged. Valahol mélyen, mi is érezzük, hogy ezekre hallgatnunk kéne, de megmagyarázzuk, hogy miért nem tehetjük meg azt, amire sarkallna vagy félelmünkben elnyomjuk ezt a megérzést. A problémáink megoldásához vezető út, legtöbbször arra van, amerre félünk elindulni, mert túl sok kockázattal járna, ki kéne lépnünk a komfortzónánkból.
Ha erről van szó, akkor szinte biztos, hogy a félelmeinket hátrahagyva, abba az irányba kéne tartanunk és a rezignációt azért érezzük, mert túl sokáig hagytuk figyelmen kívül ezt a sugallatot. Ezért érezzük, hogy valami lemerítette az energiánkat és célt vesztettek lettünk.
Egy ilyen periódusban, amikor bizonytalanná, kiüresedetté váltunk, nagyon fontos, hogy időben felfigyeljünk lelkünk és testünk figyelmeztetéseire és megadjuk magunknak a kellő türelmet, figyelmet. Ha szeretnénk újra egyenesbe jönni, mindenképpen szükséges, hogy több időt töltsünk önmagunkkal és visszataláljunk a vágyainkhoz, a saját örömforrásainkhoz.
Kép: pixabay. com
unsplash.com/Dino Reichmuth
pexels.com/ Tobi
Te mit gondolsz?