Ma már nagyon népszerű azt mondani, hogy “érdekelnek az ezoterikus dolgok”, hogy “spirituális személy vagyok”. Igen, sok emberben, valóban megszületik a vágy arra, hogy megismerhesse a láthatatlant, felébred bennük az ősi ösztön, hogy haza találhassanak, hogy azt az oly régóta tartó hiány állapotukat, kitöltse a tudás, a magasabb rendű megértés.
Érthető, hogy az emberek, az utóbbi évtizedekben, hatalmas számban kezdtek valami más felé fordulni, hiszen annyi elnyomásban részesülünk, annyi sok rossz dolog ér bennünket, melyek lelkünket arra sarkalják, hogy befelé tekintsünk, kezdjünk el másként gondolkodni, élni.
De ez az út, nem az az út, hogy könnyelműen azt mondhatom, holnaptól én is elolvasom Eckhart egy művét, kezembe veszek egy kis Osho – t, Coelho-s idézetekkel rakom tele az üzenő falamat, pozitívabban fogok gondolkodni, és alkalmazom a Titokban leírt tippeket. Ha erre az útra tudatosan lépsz rá, fel kell készülnöd arra, hogy felelősséget vállalj az életed döntéseiért. Nincs több felelősség hárítás, csak mély alázat, és bátorság, hogy önmagaddal szembenézz, mit, kit teremtett az elméd, és hogy felfedezd a tapasztaló lelket önmagadban, azt, aki igazán vagy.
Igazából, ez az út mindig is a részed volt, öntudatlanul vagy tudatosan, de az önvalód megismerésének ösvényét járod, amióta csak megszülettél. Általában ér bennünket valami komoly krízis, vagy egy kisebb megvilágosodás, mikor erre az útra már tudatosan, komoly elhatározással rálépünk, és ezt általában, azok a kérdések előzik meg, mint a “Miért?” és a “ki vagyok én?”
Ha már elindultál, nincs visszaút. Felvállaltad, és nem fogok hazudni, néha piszok nehéz lesz. Az ego, a kényelemre épít, a megszokásra, a már ismert terepre, a játszmákra, és számítanod kell az ellenkezésére. Szembe kell nézned, a saját elfojtásaiddal, félelmeiddel, öntudatlanul felvett programjaiddal, blokkjaiddal, kendőzetlenül, és ezekhez, a külvilágodban kapod is hozzá a keményebbnél, keményebb “mestereket”, vizsgáztató helyzeteket. De a jutalmad ezért felbecsülhetetlen. Mikor önmagadba érkezel, idővel egyre stabilabban, egyre hosszabban, lebontva a védelmező falaidat, igazán szabadon, és napról napra teljesebben, az leírhatatlan. Végtelenül békés állapot.
Ez egy rendkívüli utazás, amire a lelked hív, és ha szólít, az azt jelenti megértél erre az útra. Vezessen ez az élmény bárhova is téged, menet közben egyet ne felejts el. Mindig, minden érted van, akkor is, ha most még nem érted, akkor is, ha az a tapasztalat, jelen pillanatban nem esik jól. Ami ma a földre taszított, az okkal történt, hogy valamit önmagaddal kapcsolatosan végre letegyél. Lovagold meg jól ezeket a hullámokat, mert ezek fognak igazán felemelni holnap.
Képek: unsplash.com/Dmitry Kotov, unsplash.com/ Kevin Young
By 
Te mit gondolsz?