Hat év kemény lelki edzés. Ez a kapcsolat sokszor mindkettőnknek pokol volt. Hogy újra végig csinálnám, ha választhatnék? Igen! Bármilyen furcsán is hangzik, erre volt szükségem, mert akkor ez tanított, és ma ezzel is több lettem. Miért vonzunk be bizonyos embereket az életünkbe, egyáltalán hogyan működik a vonzás?
Biztos sokan olvastátok a Titok című könyvet, vagy néztétek meg az ebből készült filmet, mely elmondja, álmodj, rakd bele az érzést, hidd el, hogy már a tiéd, és engedd el a gondolatot. Ez a varázslat, valóban működik, és bizonyára, sokan is tapasztaltátok már, hogy nem hókuszpók. Kicsiben, biztos sokatoknál bevált. A gondolataink, a hitrendszereink teremtik meg a valóságunkat. A titokból, egy dolog maradt ki. A tudatalatti gondolatok ereje. És sokszor ezeknek hatalmasabb erejük van, mint gondolnánk.
Mikor véget ért ez a kapcsolatom, ott maradtam teljesen lecsupaszítva. Megtépázott önbecsüléssel, félelmekkel, bizalmatlansággal. Ez a kapcsolat, egy mérgező ragaszkodásban, és birtoklásban létezett. Nyoma sem volt a valódi elfogadásnak, sem a szeretetnek. Két félember bukdácsolása, egymás mellett, akik, igazából képtelenek szeretni, és szeretve lenni, de ezt csak később értettem meg.
Sértett félként, értékeltem a helyzetemet, összetörve, lelkileg teljesen romokban hevertem. Érzelem már rég nem volt, de a személyiségem torztükörből nézett vissza rám. Teljesen abszurd gondolat volt, hogy egy ilyen kapcsolat után, és ennyire hamar, szembe találom magam a valódi szeretettel. Ott állt, teljes életnagyságban, mikor a legkevésbé sem számítottam rá, mikor én magam alatt voltam.
Ez a találkozás, teljesen más volt. A zsigereimben éreztem, hogy valami örökre megváltozik. Olyan érzések kerítettek hatalmukba, amit azelőtt, soha nem éreztem. Előtte meg voltam róla győződve, hogy én jól szeretek, és én is csak a szeretetre vágyom, és ezt a meggyőződésemet, teljesen a feje tetejére állította bennem. Ösztönösen vártam, hogy hol lesz a buktató, és nem volt. Tökéletes volt, az a tiszta érzés, ami elárasztotta a szívemet, olyan hatalmas volt, és indokolatlan, ilyen rövid idő után, ami sajnos akkor teljesen megrémisztett. Felkészületlen voltam a befogadására, de arra készen álltam, hogy elindítson, egy igazi belső úton.
Világ életemben érdekelt a saját, és embertársaim fejlődése, de ekkora belső személyiségváltozáson még nem mentem keresztül, mint ezalatt az idő alatt. Minden félelmem, minden blokkom, amit addig életem során összegyűjtöttem, most visszaköszönt rám a tudatalattimból, és erre ő mutatta nekem a tükröt.
A vonzás működik, mindig, minden körülmények között, és az univerzum energiáit, képtelen vagy becsapni! Elképzelheted a boldog szerelmet, a vágyaidat, mondhatod, hogy elégedett vagy önmagaddal és szereted már magadat, ha ez valóban nem a belső igazságod, a megingathatatlan meggyőződésed, hogy megérdemled, akkor megette a fene a mantráidat. Ebben az esetben, nem fogod látni a világodban, csak a félelmeidet, amik elzártak a valódi önvalódtól. Én mégis arra bátorítanék mindenkit, hogy használjuk ki bölcsen ezeket az útjelzőket, önmagunk megismerésére! Ha ott van valami, ami nem tetszik, addig lesz ott, amíg szembe nem nézünk vele, más nem fogja megtenni ezt helyettünk.
Életünk különböző fejezeteiben, sorra megjelennek azok a helyzetek, azok a személyek, melyek a legprecízebben tudják tükrözni a belső vonzásodat, a jelenlegi állapotodat. Minden, amit te valójában hiszel magadról, a saját értékességedről, félelmeidről, vagy azokról a lelki blokkokról, melyek megengedésre várnak, ott vannak most is tükörként körülötted!
Örülj a negatívan értékelt vonzásod eredményének is, mert legalább már látod, hogy mi az, ami tudat alatt, a múlt tapasztalatai okán , hibásan elnyomtál, lehasítottál magadról. Az élet, és benne minden tapasztalat, egytől egyig, egy fantasztikus lehetőségeket ad, hogy kiaknázzuk őket, a saját életünk teljesebbé tételéhez, csak meg kell tanulnunk észrevenni, és jól értelmezni ezeket a teremtéseinket, hogy mi miért van az életünkben.
Sok szingli érzi magát magányosnak, szinte már kétségbeesetten szeretne magának párt találni, mert felemészti őt a magányosság, az összetartozás érzésének a hiánya. Lássuk meg, hogy a hiányt éltetjük ilyenkor, újra és újra azzal, hogy sóvárgunk, hogy a most pillanatában, gondolataink, érzéseink, erre a hiányérzetre fókuszál és szomorúan éljük meg emiatt a mindennapjainkat. Ebben a szüntelenül táplált belső hiány állapotban, csakis hiányt vagyunk képesek teremteni magunk körül. Nem csak a magánéletünkben, hanem lassan már minden életterületünkön, ahogy elhatalmasodik rajtunk ez az érzés. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy az igazán jó dolgok bevonzása, úgy lehetséges, ha első körben, őszintén elfogadod, ami van, megbékélsz önmagaddal.
Teremtsd meg magadban az egyensúlyt. Ehhez belső lomtalanításra van szükség. Ne azután sóvárogj, ami még nincs, hanem azt kezd el értékelni, ami már van. Figyelmedet, a hiány állapotáról helyezd arra a bőségre, amiben most létezel.
Egy nagyon pesszimista állapotban, az ember erre elsőre rávághatja, hogy – na de minek is örüljek?! – Nézz szét! Biztos vagyok benne, hogy találsz olyan dolgokat az életedben, aminek igenis örülhetsz, és sok embernek még ennyi sincs!
Igen, kicsiben kell kezdeni az őszinte belső mosolyt, és az elégedettség megteremtését. Az apró örömökből kell felépítened, és észre fogod venni, ahogy a gondolataid megváltoznak, és egyre több, és hatalmasabb jót vagy képes felfedezni az életedben. Egy ilyen őszinte kisugárzással, az élet is többet képes adni neked, amiért hálás lehetsz!
Amennyire elcsépelt ez a tanács, annyira hatásos. Felelősek vagyunk azért, amit bent gondozunk, mert azt fogjuk megtapasztalni kint. Minden, a mi vonzásunk eredménye, belőlünk született, mi hívtuk életre. Akkor is, ha tudatosan alkalmazod, akkor is, ha nem. Működni fog, és a lelked, ezen keresztül is próbál téged bölcsen vezetni.
Volt hasonló tapasztalatod? Öröm, ha megosztod kommentben.
Kép: pixabay.com, Photo by Marco Xu on Unsplas, Photo by Remy_Loz on Unsplash