
Köss barátságot a félelmeiddel. Minél jobban harcolsz valami ellen, kizárod, elutasítod, az annál jobban lesz része…
Vajon a kiegyensúlyozott, boldog élet, tényleg csak választás kérdése? Mégis hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a harmóniát az életünkben? Mit lehet kezdeni azzal a sok belső ellentmondással, küzdelemmel a lelkünkben? Hogyan tanulhatjuk meg uralni az életünket, de legfőképpen a félelmeinket, hogy azok ne telepedjenek rá mázsás súlyként a hétköznapjainkra? Talán tényleg minden csak belső nézőpont és hozzáállás kérdése, elfogadásé. Na és persze sok gyakorlásé..
Mindennél jobban vágyni valamire. A vágyott cél hiányának ürességével kelni és feküdni. Olyan kimerítő, keserű – édes. Szövögetni a tervet, hogy hogyan fogjuk az álmunkat becserkészni, minden apró részletet kidolgozunk fejben, mindent tökéletesíteni igyekszünk, bebiztosítani magunkat és persze a hőn áhított sikert. Tényleg olyan tökéletes lehetne, probléma mentes, hiszen mindent, az utolsó mozzanatig kézben tartunk. Teljes erővel kontrolláljuk mindazt, ami a teljesség része lehetne. Mindezzel leszűkítve a beteljesedéseink lehetőségeit is.