Pszichológia

Hogyan old fel a szorongásodat?

A szorongás az egyik legnagyobb átok a mai világban. Az egész életedet képes megmérgezni és minden erődet elszívni. Passzív, nincs rá pirula, ezt csak belsőleg gyógyíthatod meg, sokszor fáradtságos munkával. Paradox módon működik, hiszen a gyógyulás szempontjából igényli a törődést, de a figyelemmel méginkább eluralkodik az elmén. A szorongás feloldása igazán csak mentális gyakorlatokkal lehetséges. Az első lépés, hogy ne harcolj a fejedben lévő gondolatokkal. A gyógyulás az elfogadásban rejlik.

Keresd a jót mindenben és mindenkiben

A tudatos élet, sok ember számára nehezen tanulható életforma, de ez csak a jelenben élés félelméből származik, mivel a valóság sokszor nem olyan, mint amilyennek látni szeretnénk. A jó hír az, hogy ez csupán nézőpont kérdése. Ez nem egy kényszeres pozitív attitűdöt jelent, hanem azt, hogy megtanuljuk észrevenni mindazt a gyönyörűséget és csodát, ami nap mint nap körbe vesz minket.

Ha a figyelmünket tudatosan erre fordítjuk, akkor ez válik természetessé az életünkben, ez lesz az első, amit észreveszünk egy-egy helyzetben vagy egy adott személyben. Aki folyton kesereg, panaszkodik, annak a figyelme mindig a rossz dolgokon van, így lemarad arról, aminek örülhetne az életben. Hogyan is vehetné észre, ha a mentális és lelki szemei, ezekre a tényezőkre van kiélezve, számára nincs más inger, mint a saját meghatározott komfortzónáján belül maradnia és észlelnie. Ez teszi bizonyossá, ez fogja igazolni a saját valóságát, a saját berögzött meggyőződéseit. Ugyanezzel a módszerrel viszont választhatjuk azt is, hogy az élet napos oldalát szeretnénk észrevenni és abból még többet érzékelni. Hiszen ahol a figyelem, ott az energia.

Nem tehetsz meg mindent

A szorongás egyik legnagyobb forrása abból a tévhitből áll, hogy nem vagyunk képesek mindent rendbe hozni, hogy nem vagyunk elég jók valamihez vagy valakihez. Az igazi harc a belső feszültségből származik, de ennek bármikor véget vethetünk. A szétfeszítő érzés feloldása ilyenkor az elfogadásban van. “-Rendben, ezt most már nem tudom helyre hozni, de azért tehetek, sőt felelős vagyok, hogy a mai napomat és az elkövetkezőket, ne a bűntudat fogságában éljem. Akkor és ott, azt tettem, amit tettem és amit akkor helyesnek éreztem. Ha hibáztam is, mára tanultam belőle, ma már ennyivel is bölcsebb lettem. Elengedem az önvádat és nem cipelem magammal tovább feleslegesen. A jelen pillanatom tapasztalata az én kezemben van és aszerint formálhatom a jövőmet, ahogy ma érzem magamat, amit ma cselekszem, ezért a lehető legtöbbet hozom ki a mostból és nem nézek hátra. Nem ostorozom magam olyan dolgok miatt, amin már nem tudok változtatni, mert elpazarolom azt az időt, amivel jobbá tehetem a holnapomat.”

A dolgok elfogadása, kimondása felszabadít a szorongásaink alól, mert letesszük a küzdelmet, nem menekülünk az elől, ami elégedetlenséggel tölt el. A jelen pillanatban érzett gondolataink, érzéseink feszítése, abban a pillanatban szertefoszlik, ahogy végre szembe nézünk velük, teret adva a megoldásoknak vagy új élet helyezeteknek, tapasztalatoknak, ami korábban elkerült, mert a belső harcunk elvonta minden figyelmünket és energiáinkat.

Legyél jelen

A modern világ megnehezíti a jelenben való élést. Minden arra épül, hogy pontosan arról vonja el a figyelmünket, ami valóságos és az a most. Helyette a sóvárgóvá tesz, arra tereli a figyelmünket, ami még nincs vagy ami már nincs. Ilyenkor csak egyet tehetünk, megállunk. Állj le és ne rohanj. Érezd át ezt a pillanatot, élvezd ki, mert ez már soha többé nem fog visszatérni. Tanulj meg minden percedet így megélni és meglátod, az élet minden percben ontja magából majd neked mind azt a jót, azt a sok csodát, amire itt és most szükséged van. Nem többet és nem is kevesebbet, épp eleget ahhoz, hogy a jelen pillanat teljesen tökéletes legyen.

Hagyd magad meglepni

Manapság az emberek szeretik azt hinni, hogy mindent tudnak. Megpróbálunk megjósolni vagy megítélni bizonyos események végkimenetelét, a körülöttünk lévő emberek reakcióit, miközben nem is ismerjük a teljes történetet. Ez tönkreteszi a lehetséges eseményeket, beszűkíti és aztán azt gondoljuk, hogy nyertesek vagyunk, mikor azt mondjuk: “Ha! Én megmondtam!”

Ne akard előre megírni életed forgatókönyvét, mert azzal korlátozod a lehetőségeidet és a tapasztalataidat. Nyisd meg az elméd és adj helyet a végtelen számú lehetőségeknek és megoldásoknak. Ne akarj mindent bebiztosítani, mindent átlátni, mert akkor az élet nem tud meglepni, nem tud olyat mutatni, ami jobb annál, mint amit Te most el tudsz képzelni magadnak. Nem tud, mert a fejedben a túltervezéssel, mindent szabotálsz és konkretizálsz, pedig lehet, hogy sokkal jobb megoldás is létezik de nem engeded meg, hogy megszülethessen, hogy láthatóvá váljon. Hogyan is vennél észre bármilyen más útvonalat, ha a fejedben csak makacsul egynek adsz esély?

Miért nem bízol az életedben és miért hiszed azt, hogy Te jobban tudod mi fog majd történni? Ne akard tudni, engedd, hogy kibontakozzon, ami csak lehetséges, ne korlátozd a lehetőségeket már előre a fejedben! Hogyan várhatod az életedben a csodákat, a pozitív eredményeket, ha nem nyitod ki előttük az ajtódat? Hagyd, hogy az ösvényed magától kirajzolódjon, meg fogsz lepődni, mennyi örömet tartogat neked az élet.

Add át magad az életnek

A társadalom ellenállásra tanít. Foggal-körömmel védjük, ami már a miénk, ami már biztos. Félünk, hogy ami van, holnap már nem lesz, vagy valami rosszabb jön. Nem szeretjük a változást, az állandóságra törekszünk, mert azt hisszük, ebben van a biztonság. Valójában az állandóság a legnagyobb börtön és ezt görcsösen fenntartani, azt jelenti, örök rettegés az életünk.

Az élettel természetellenes az állandóság. A szorongásaink nagy részéért az a felelős, hogy irányítani és birtokolni akarunk mindent, mert valamiért buta módon, azt hiszi az elménk, hogy akkor majd biztonságban érezhetjük magunkat. Az elme fél az ismeretlentől, ezért az állandóságot érzi kényelmesnek, de mi nem azért vagyunk itt, hogy egyhelyben álljunk, ne hogy baj érjen minket, és akkor: “-Hu! Megúsztuk, túléltük az életet! Jaj de jó!” Igen, de hogyan? Remegő térdekkel, unalmasan, csak azért, mert féltünk felfedezni mi minden lehetséges még azon túl, amit most el tudunk képzelni? Mert féltünk felfedezni a határainkat, féltünk repülni?

Az ismeretlen izgalmas lehetőség, nem jelenti azt, hogy csak azért mert még nem találkoztunk vele egy rémséges szörnyeteg, aki felakar minket elevenen falni. Az élet a fejlődéssel egyenlő, élmények és tapasztalatok színtere, ne akarjunk megrekedni. Bátran vegyük elő a színes ceruzáinkat életünk kifestőkönyvéhez és merjük használni az élénk színeket is.

Ne akarj mindent érteni

A modern világ mindannyiunkat egy tornádóban forgat. A tudás és az információ ismeretét hirdetik és valamit nem tudunk úgy érezzük, hogy lemaradtunk valamiről, kevesek vagyunk és kívülállók. Egyszerűen fogalmazva, azt tanították meg nekünk, hogy mindent tudnunk kell és hogy ha nem tudunk valamit, akkor szégyenkeznünk kell. Folyamatosan címkézni mindent nem természetes.

Próbálj visszalépni egyet és hagyd, hogy az élet természetes módon történjen, anélkül, hogy kikényszerítenéd, hogy gyorsabban történjen, mint amennyire lehetséges. Ha mindig mindent megakarsz érteni, akkor a fejedben élsz, ahelyett, hogy jelen lennél az életedben. Vannak dolgok, amiket első sorban tapasztalni kell és hagyni, hogy megtörténjenek. A túl sok spekuláció és agyalás, rögeszméssé és görcsössé tesz. Megfoszt a természetes erődtől, bájodtól és a kiegyensúlyozott lelkiállapotodtól. Ahogy elengeded ezt a kötelet felszabadulhatsz és sokszor pont akkor végre megtörténhet az, amire annyira vágytál.

Te küzdöttél már szorongással? Hogyan kezelted? Öröm, ha megosztod a saját tapasztalataidat kommentben.

Kép: pixabay.com

unsplash.com

You Might Also Like...

No Comments

    Leave a Reply

    Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..