A meditáció nagyon közkedvelt téma lett napjainkban. Sokat hallottunk már arról, hogy számtalan jótékony hatása van az életünkre. Mégis milyen konkrét bizonyitékai vannak, hogy a meditáció mélyrehatóan javít az életünk minőségén? Valójában mindenki számára előnyös? Mik azok a konkrét módszerek, amelyek valóban javíthatják az életünket?

Mi a meditáció, mikor és hogyan csináljam?

Hogyan oszd be az időd, hogy meditálj is, amikor annyira elfoglalt vagy? A nagyszerű hír az, hogy egyáltalán nincs szükséged sok időre, hogy beépítsd a meditációt a mindennapjaidba. Napi 10 perc meditáció is már elegendő ahhoz, hogy megtapasztald jótékony hatását. Kezd a napot ezzel, mielőtt kikelnél az ágyból, vagy zárd a napodat egy kellemes meditációval.

Meditálni sokféleképpen lehet, nem kell túlbonyolítani. A haladó meditálók képesek aktív cselekvés közben is meditálni. Hiszen mi is valójában a meditáció? Figyelmünk egy pontba való fókuszálása, elménk lecsendesítése. Bármilyen vicces, akár egy mosogatás is lehet egyfajta meditációs állapot, amikor kikapcsolod az elméd és csak átadod magad a mosogatásnak, oda koncentrálsz.

A meditáció alapvető lényege, hogy koncentrálni tudjunk egy adott dologra. Éppen ezért, aki meditálni szeretne, előbb kezdjen el koncentrációs, illetve légző gyakorlatokat végezni. Amíg figyelmünket nem tudjuk irányítani és fókuszáltan megtartani egy ponton, addig nem fogunk tudni meditálni, persze ettől még lehet próbálkozni. Nagyon fontos, hogy ne legyenek elvárásaink, amikor meditációba kezdünk. Sem önmagunkkal szemben, sem a meditáció eredményével szemben. A lényeg a lazítás, az elme kiürítése, de nem baj, ha ez nem sikerül elsőre vagy tizedjére sem. A lényeg az elme pihentetése.

Itt szokott jönni az első félelem és gát. Hogy ne gondoljak semmire? Sehogy. Az elme folyamatosan aktív, egy kezdő meditálónak szinte képtelenség ezt erővel kiiktatni és nem is szükséges. A koncentrációs gyakorlatok fognak hozzá segíteni, hogy könnyedén átengedjük magunkon ezeket a folyton felbukkanó gondolatfoszlányokat és hogy az elmét egyre jobban képesek legyünk kontrolálni, lecsendesíteni tudatosan.

Ne ellenállj, ha valami gondolat jön, ne tedd rá a figyelmedet, ne fogd meg, csak hagyd, hogy ahogy jött, menjen is tovább és ha mégis belementél ne ostorozd magad, hanem fókuszáltan lépj hátra belőle. A meditációban nem lehet hibázni, és nincsenek szabályok, itt most csak rólad van szó, és arról, hogy feltöltődj, kikapcsolj, relaxálj. Ne akard jól csinálni, csak csináld, gyakorold ahogy jól esik. Olyan ez, mintha a fejedben hátra lépnél és csak moziznál anélkül, hogy belemennél a fejedben felbukkanó párbeszédbe. Csak a szemlélő legyél. Idővel egyre gyorsabban eléred a csendet, az üres állapotot, ahol csak töltekezel, és egyre kevesebb felmerülő gondolat lesz a fejedben.

A Meditáció jótékony hatásai

Az agy egészséges működése és a hangulat stabilizálása

A meditációnak rengeteg jótékony hatása van az agy egészséges működésére. Sokkal jobban tudsz koncentrálni a hétköznapi feladataidra, sokkal éberebb leszel tőle és ma már számos kutatás bizonyítja, hogy azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak, agyuk nagyobb százalékát képesek használatba venni. Mind ezek mellett, a hangulatod stabilizálódik, csökken a stresszfaktorod, egyre kevesebb dolog lesz képes kizökkenteni téged a középpontodból. A téged érő érzelmi hatásokat is jobban kezeled majd, mint korábban, csökkentve ezzel a depresszió kialakulásának kockázatát vagy gyógyulását.

Szorongás

A meditáció annyira jó hatással van a hangulatunkra, az általános viselkedésünkre, annak szabályozására és kiegyenlítésére, hogy valóban pozitív hatást gyakorolhat a szorongásos zavarokra. A meditációban elért nyugalmi állapot, az agyban képes olyan receptorokat aktiválni, hormonokat felszabadítani, amelyek felelősek a motivációinkért, a lelkesedésünkért, a jókedvünkért. Ezek az érzések pedig segítenek a félelem érzetünk, bizonytalanságunk helyreállításában.

A Wisconsin-i Egyetem tanulmánya azt mutatta ki, hogy azok, akik rendszeresen gyakoroltak meditációt, észrevehetően csökkentették a szürkeállományukat, az agy olyan részeiben, ahol, a szorongás és stressz kialakulása kimutatható.

Csökkenti a pánikroham esélyeit

A meditáció szinte mindent segít kezelni, az általános stressztől, a diagnosztizált szorongásos rendellenességekig, ugyan így segíthet csökkenteni a pánikroham kockázatát is. Az American Journal of Psychiatry, egyik legkiemelkedőbb tanulmányában, 22 szorongásos zavarban szenvedő beteg közül 20 jelentős javulást észlelt a pánikrohamok szorongásában és kockázati tényezőiben, mindössze 3 hónapig tartó meditáció után.

Csökkenti a szükséges alvási mennyiséget

Igen, nem ámítás. A rendszeresen meditálók sokkal kipihentebbek, koncentráltabbak, még kevés alvás után is. Ugyan is, egy idő után, a rendszeres meditációval az életünkben, sokkal kevesebb időre van szükségük, hogy testünk az alvással regenerálódjon. A meditációs tudatállapot olyan agyhullámra kapcsol át minket, ahol az egész „rendszerünk” újra töltődhet, sokszor eredményesebben, mint egy 7-8 órás alvás.

Javítja az információfeldolgozást

Tudtad, hogy a meditáció segíthet az információ gyorsabb feldolgozásában és a döntéshozatali képesség növelésében? Egy tanulmány az UCLA egyetem laboratóriumaiból arra a következtetésre jutott, hogy az emberek, akik rendszeresen meditálnak, azok agykérgei nagyobb mennyiségben fogadják be a beáramló információt és ez összefügg az agyad információfeldolgozásának képességével. Ez a tanulmány, azt is jelezte, hogy a meditáció segít a kéreg ugyanazon részében, ahol a döntéseink végbe mennek.

Növeli az érzelmi intelligenciát és a mentális erőt

Dr. Ron Alexander könyvében rámutat arra, hogy a meditáció segít megragadni az elméd igazi erejét, és nagy mértékben növeli az empátiát, mivel tudatunkban bekapcsolja az eredendő egység állapotot. Ez által sokkal figyelmesebbek leszünk a környezetünkre, más szemszögből viszonyulunk embertársainkhoz, mint korábban, amikor individuális lényként tekintettünk önmagunkra (A „csak én számítok” helyett, elkezdünk úgy gondolkodni, hogy „mindenkinek jó legyen körülöttem”).

Javítja a memóriát

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a meditálóknak hosszú távon segíthet a szürke állomány javításában az agy területén, amely a tanuláshoz, az információmegtartáshoz és a memóriához tartozik. Mivel a meditáció a memória javításában is szerepet játszik, a tesztek azt is kimutatták, hogy a meditáció segíthet a tanulás sebességének felgyorsításában és az új készségek, új információk megtartásában.

Növeli a kreativitást

A hollandiai Leiden Egyetem úgy találta, hogy a tudatosság és a meditáció javítja a kreativitást az egyének fejében. Egy Meditáció után nem csak kiegyensúlyozottak vagyunk, hanem energetikusabbak is. Az agy élénk működése és tudatunk tágulása révén, olyan ötletek szabadulnak fel elménkben, melyekre eddig nem is gondoltunk.

Csökkenti a vérnyomást

A kísérletek és az orvosi kutatások azt mutatták, hogy a zen meditáció bizonyítottan csökkenti a magas vérnyomást. Egy másik kísérlet azt mutatta ki, hogy amikor a magas vérnyomású betegek mindössze 3 hónapig gyakoroltak meditációt, a 66% -uknál észrevehetően csökkent a vérnyomásuk és már nem volt szükségük vérnyomáscsökkentésre. Jobban tudtak ellazulni meditáció közben, ami növelte a szervezet nitrogén-oxid termelését, ami viszont megnyitja az ereket és csökkenti a vérnyomást. A meditáció képes arra is, hogy drasztikusan csökkentse általános stresszt, így csökkentheti a pulzusszámot és javíthatja a szív-és érrendszeri légzést.

A meditáció növelheti élettartamot

A számos pozitív bizonyíték, hogy a meditáció képes a testi és lelki egészség javítására, egyenesen arányosan felvetette a hosszabb élettartam kérdését. A meditáció igazi csodája, ami már tudományosan is elfogadott tény, hogy sejtszinten is képes változásokat előidézni a testünkben. Teljes „újra kódolásra” képes, mind fizikailag, lelkileg és szellemileg egyaránt. A meditációval való sejtszintű változások előidézése, a sejtek regenerálódása, felveti azt a tényt, hogy így élettartamunkat is képesek vagyunk megnövelni. Bár az adatok még nem meggyőzőek, úgy tűnik, hogy létezik már olyan adat, amely arra utal, hogy a meditáció segíthet a telomerek („sejtek biológiai órája”) megőrzésében és lassítja az öregedés hatásait.

Kép: pixabay.com