Az önmegvalósítás, mint fogalom sok ember számára ismeretlen, vagy teljesen más dolgok iránt érdeklődik az életben. Legtöbbünk úgy éli le az életét, hogy még csak nem is hallott róla. Végig szaladunk az életünkön, földi igényeinket kielégítve vagy végül meghalljuk a lelkünk szavát és merünk azzá válni, akinek születtünk? Az ember mégis csak kereső, így vagy úgy, de idővel önmagát teljesíti ki.
Mi az az önmegvalósítás?
Abraham Maslow amerikai pszichológus, a Maslow-piramis és a D-B motivációelmélet kidolgozója. Ábrahám Maslow hierarchiájának legmagasabb csúcsán álló embereket a következőképpen írta le „Az embernek ösztönös hajlama van arra, hogy megvalósítsa önmagát. Az önmegvalósítás vágya, nevezetesen annak a tendenciájára utal, hogy az egyén aktuálissá váljon arra, ami ő lehet. Ezt a tendenciát úgy lehet megfogalmazni, mint annak a vágyát, hogy egyre inkább az az ember legyen, amivé legmagasabb szinten képes válni.”
Míg az elméletet általában meglehetősen merev hierarchiának tekintik, Maslow megjegyezte, hogy ezeknek az igényeknek a teljesítése nem mindig követi ezt a szokásos progressziót. Például megjegyzi, hogy egyesek számára az önbecsülés szükségessége fontosabb, mint a szeretet iránti igény. Mások számára a kreatív megvalósítás szükségessége akár a legalapvetőbb szükségleteket is felülírhatja.
„Csodálatos a legszebb vágyainkból született tiszta álmaink útján sebesen szállni! Talán ehhez hasonló érzés, amikor bringád nyikorgó kerekeivel egészen bedőlve beveszed életed első hajtűkanyarját, és gyermeki szívvel érzed, hogy ura vagy a kerékpárodnak. Önmagadat uralni ennél sokkal, de sokkal nemesebb érzés.”
Böjte Csaba
Az önmegvalósító emberek sajátosságai
Az elméletében az önmegvalósítással kapcsolatos megfogalmazáson kívül, Maslow is azonosította az önmegvalósított emberek néhány kulcsfontosságú jellemzőjét
Elfogadás és realizmus
Az önmegvalósító emberek reális szemléletet mutatnak magukról, másokról és a körülöttük lévő világról.
Problémaközpontúság
Az önmegvalósító egyének a problémákon kívül álló problémák megoldásával foglalkoznak, beleértve a mások segítését és a külső világ problémáinak megoldását. Ezeket az embereket gyakran a személyes felelősségérzet és az etika vezérel.
Spontaneitás
Az önmegvalósító emberek spontánabbak a belső gondolataikban és külső viselkedésükben. Miközben megfelelnek a szabályoknak és a társadalmi elvárásoknak, ugyanakkor nyitottak és szokatlanok is.
Autonómia és magány
Az önmegvalósított emberek egy másik jellemzője a függetlenség és a magánélet szükségessége. Miközben mások társaságát élvezik, ezeknek az egyéneknek időre van szüksége, hogy a saját egyéni potenciáljuk fejlesztésére is összpontosíthassanak.
Folytonos frissesség
Az önmegvalósító emberek hajlamosak arra, hogy folyamatosan táplálják a világot megbecsüléssel, a csodálat és az áhítat folyamatos érzésével. Még az egyszerű tapasztalatok továbbra is az inspiráció és az öröm forrásai számukra.
Csúcs tapasztalatok
Azok az egyének, akik önmegvalósítás útjára léptek, gyakran olyanok, amiket Maslow a csúcs élmények, vagy az intenzív öröm, csodálat, félelem és az extasy élményei közé emelt. E tapasztalatok után az emberek inspiráltabbak, erősödnek, megújulnak vagy teljesen átalakulnak.
Kép: pexels.com