Nem kell különösebben az asztrológiában vagy a csakrák világában elmélyednünk, hogy az érzéseink, lelki harmóniánk egyensúlyának helyreállítása kulcsfontosságú kérdés legyen napjainkban. Azonban, az elkövetkezendő időszakban ez a feladat, sürgetően időszerű lesz, a jó hír pedig az, hogy egyben sokkal könnyebben megoldható. Lássuk hogyan és mire érdemes figyelni az előttünk álló bő egy hónapban!
A Vénusz a szeretet bolygója, emellett a bőség, a pénz, a művészi energiák jelölője. A retrográd időszakok, vagyis az egyes bolygó látszólagos hátráló időszaka, mindig az adott bolygó analógiáival megegyező témákra ad korrigálásra, gyógyításra lehetőséget. Magasabb, ego mentesebb rálátást biztosít önmagunkra, helyzetekre. A bolygók természetes előre haladó mozgása, az emberi gondolkodást (egot) jelképezi, míg a retrográd időszakok a máshogy gondolkodást, az ego lecsendesítését, a szív felé, önmagunk felé, a lélek felé fordulását kéri tőlünk. Éppen ezért nincs is jobb idő arra, mint a Vénusz retrográd időszaka, hogy a szívcsakránkat, érzéseinket, emberi kapcsolatainkat megtisztítsuk, kiegyensúlyozzuk, a pénzhez, bőséghez kapcsolódó viszonyunkat rendbe tegyük. Az előttünk álló időszakban erre kapunk élethelyzeteket, lehetőségeket, hogy feljöjjön, aminek fel kell szakadni bennünk és ami megmutatja, hogy mivel van még dolgunk önmagunkban, ami gyógyulásra vár. Erről bővebben itt olvashattok.
Mivel a szívcsakra is az energiarendszerünk középpontja, ezek a kérdések talán az életed más területein is súlyosak voltak, és talán észrevettél egy kibillenést a szükség, a vágy és a fogadás között. Az energiarendszer középpontjaként a szívcsakra, a közvetítő szerepet tölti be az alsó és a magasabb csakrák között. Az alsó vagy a földi csakrák gyakran a megalapozottságról, a biztonságról, a szükségletekről és a vágyakról szólnak, míg a magasabb csakrák inkább a befogadásról, az ön szeretetről és a szellemi erőkhöz való kapcsolódásról szólnak.
Ahogy a Vénusz visszafordult, lehet, hogy érzed már a kiegyensúlyozatlanságat, életed két területe között, és talán érzed azt a törekvést is magadban, hogy ezt az egyensúlyt, az igényeiddel és vágyaiddal ténylegesen helyreállítsd.
A szívcsakra az a hely, ahol kapcsolatba lépünk a belső erőforrásunkkal vagy a lelkünkkel. Innen kapjuk életerőnket, szenvedélyeinket és békességünket.
Amikor a szívcsakra kiegyensúlyozatlan, általában a következő dolgokat fedezhetjük fel önmagunkban vagy a környetünkből visszatükröződve:
- Érzelmileg elzárva érezzük magunkat vagy szükség van arra, hogy távol tartsunk másokat, nem tudunk kapcsolódni érzelmileg emberekhez
- Nem vagyunk képesek sem önmagunk sem mások számára bőséget, támogatást vagy segítséget nyújtani
- Túl sok kritikát hordozunk önmagunkban és mások irányába is ezt közvetítjük
- Mások hibáztatunk vagy fölényesen viselkedünk
- A sérüléstől való félelem miatt senkit sem merünk igazán közel engedni önmagunkhoz
- Elvesztettük a bizalmat önmagunk és a világ iránt
- Elszigeteljük magunkat másoktól
- Nincs szenvedély, lelkesedés az életünkben
- Öngyűlölet vagy mások gyűlölete jelenhet meg az érzéseinkben
- Félelem és szorongás keríthet hatalmába
- Veszteségtől vagy a magánytól való félelem érzet jelenhet meg bennünk
Ha ezek közül bármelyik rezonál veled, valószínű, hogy újra egyensúlyba kell hoznod a szívcsakrádat, és el kell távolítanod a régi, stagnáló energiát. A jó hír az, hogy megvan a hatalmad és a veled született tudásod, hogy meggyógyítsd a szívedet!
Mondj igent a saját igényeidre
Mit szeretnél magadnak? Néha sokkal könnyebb másokat előtérbe helyezni, mint önmagunk igényeit kielégíteni. Az sem jó, ha az ember csak önmagára figyel és egyáltalán nem képes a körülötte élőkre is tekintettel lenni. Ellenben nagyon káros a másik véglet is, amikor önmagunknak fordítunk teljesen hátat és csak megfelelünk, igyekszünk mások kedvére tenni. Az energiánk ilyenkor teljesen lemerül és az önszeretetünk ereje is lecsökken. Kérdezd meg magadtól, hogy mi az, amit valóban akarsz, és kezdj el szelektálni a cselekedeteid motivációid között. Mi szól rólad, és mi másokról? Ha kibillent állapotban vagy, mert másokkal sokkal többet törődtél, akkor kicsit tornázd fel az én oldaladat, ezután őrizd meg az egyensúlyt az adok-kapok között.
Ülj le egy tollal és egy papírral, és írj néhány választ a következő kérdésekre: “Mit szeretnék valójában az életemben?” És “Mi az, ami számomra ma fontos?” Tekintsd át a válaszokat, és próbálj meg minél többet ebből létrehozni.
Engedd el a hibáztatás
A szívcsakra, az életerőnk attól is elzáródhat, amikor elkezdjük az érzéseinket, belső konfliktusainkat másokra vetíteni, ahelyett, hogy szembenéznénk vele. A kivetítést mind használjuk, ezek által fedezhetjük fel, tudattalan részeinket, de van, amikor túl sok olyan részünk van, amivel nem akarunk szembenézni és végre dolgozni rajta. Ilyenkor mindenkire kivetítjük a belsőkonfliktusunkat és nem csak önmagunkat, hanem másokat is merítünk, szívunk energiával. Olyan ez, mint amikor már túl sok dolgot nyomtunk el magunkban és hamarosan vulkánkitörésre készülhetünk. Ha egészségesen használjuk a világot a tükörként, vagyis az első visszajelzésnél visszafordítjuk a figyelmünket önmagunkra, akkor ez a kibillenés elkerülhető, mert nem generáljuk magunk körül újra és újra a tükröt, hogy vegyük már észre, ami a lelkünkben elakadás miatt ordít bennünk.
Minden, ami veled történik, tükrözi a saját belső állapotodat, így nincs szükség hibáztatásra, sem önmagad, sem a külvilág felé. Nem számít, mi miatt érzed áldozatnak magad, a felelősség felszabadítása lehetővé teszi, hogy visszaszerezd a hatalmadat és megtaláld a megoldásokat.
Nincs ellenőrzésed afelett, hogy mások mit, hogyan és miért tesznek ahogyan sokszor a körülötted történő eseményeknek felett sem. Az egyetlen, amit tudatosan ellenőrizhetünk a belső állapotunk. Felelősséget vállalni a saját kisugárzásunk, energiánkért.
Elfogadás és megbocsátás
Ha elfogadod a helyzetet, akkor automatikusan helyet adsz a megbocsátásnak. A megbocsátás hatalmas gyógyító eszköz, amely valóban segíthet megnyitni a szívcsakrádat és felülírja a traumákat a múltadból. Nem számít, mennyire rossz a helyzet, az elfogadás lehetővé teszi, hogy valóban foglalkozz a gondolataiddal és érzelmeiddel, azáltal, hogy minden felmerülő problémát a felszínre hoz. Az elfogadás révén elkezdhetsz dolgozni a stagnáló érzéseiden.
Ne felejtsd el, hogy megbocsátás nem arról szól, hogy a történtek rendben voltak, hanem arról, hogy elfogadod, ami történt és nem cipeled magadban már ennek a terhét.
Könyörületesség
Amikor felismered, hogy mindenki csak azt tette, amit éppen tudott, aszerint, ahogy ő a lehető legjobban tudta (igen, akkor is, ha számodra fájdalmas volt) akkor rá fogsz döbbenni, hogy nincs miért ítélkezned, haragudnod másokra, ahogyan önmagadat sem kell sajnálnod. Sokszor teszünk olyan dolgot, amit lehet, hogy később, már máshogy tettünk volna, de akkor még nem voltunk azon az érzelmi érettség szintjén, hogy „jól” cselekedjünk. Ez a „jól cselekedni” elég relatív fogalom, ha azt nézzük, tényleg mindig minden tökéles harmóniában történik a világban. Lehet, hogy valami akkor pokoli érzésekkel a padlóra küldött, de egy másik nézőpontból, ha képes vagy felülemelkedni és a növekedésre koncentrálni, akkor megláthatod a valódi szükségét és értelmét amiért ez a helyzet csak előremozdított. Talán megerősített, tanultál belőle, olyan belsőerőtartalékokra, képességre bukkantál, melyekről nem is tudtál, hogy élnek benned.
Aki képes felülemelkedni az ego önsajnáltató, ítélkező gondolatain, az igazán és szabaddá válhat és életében minőségi átalakulást élhet meg, folyamatos fejlődést és növekedést.
Mindez a hozzáállás és felismerés, lehetővé teszi számunkra az együttérzés és a megértés érzését. Természetesen nem kell bonbont venni annak és a nyakába ugrani, hogy valaki beléd taposott, de magadért megteheted, hogy ha már így alakult, nem a sebeidet nyalogatod, hanem kihozod a helyzetből a legjobbat, ami előrelendít és azt csak úgy érheted el, ha nyitottá válsz arra, hogy a dolgokat más nézőpontból is láthasd. Milyen tükröt mutatott neked a helyzet? Minden csalódás, sérelem, fájdalom végül vissza fog vezetni ahhoz a gyökérproblémához, hogy önmagaddal nem vagy békében és szeretetben. Innen nézve pedig, elég nem igazságos másokra mutogatunk, hogy miért tették velünk azt, amit.
Kérdezd meg magadtól, hogy van-e módja annak, hogy kedvesebb legyél? Van-e mód arra, hogy könnyed és szerető energiát hozhass be az életedbe vagy az adott helyzetbe? Mindig van helye a szeretetnek, mindig van értelme az együttérzésnek.
A szívcsakra a szeretetről szól, több szerető gondolattal, szavakkal és tettekkel szolgálva valóban visszaállíthatod az egyensúlyt.
Rózsaszín virágok és a rózsakvarc
A rózsaszín és a zöld színek a szívcsakra színei. Aki szereti a holisztikus, alternatív gyógyászatot, az bevetheti ezeket a segítségeket is a gyógyulása folyamatába.
A rózsaszín és a zöld színek szerető, nyugtató és gyógyító hatással van az elménkre és a lelkünkre is. Azáltal, hogy rózsaszín virágokkal veszed magad körbe vagy fürdővizedet rózsaszín szirmokkal megtöltöd, segíted a tisztulás, gyógyulás folyamatát. Csak a fantáziádra van bízva, hogy még miképpen emeled be a virágokat az életedbe.
A rózsakvarc a legismertebb és legkönnyebben beszerezhető drágaköve a szívcsakrának. Hordhatod medálként a nyakadban, hogy közel legyen a szívcsakrádhoz, vagy marokkőként meditálhatsz vele emelve rezgéseidet.
Az igazán csodálatos az lenne, ha érzéseinkre nem csak akkor figyelnénk tudatosan, vagy nem csak akkor gyógyítanánk a lelkünket, amikor annak szükségszerűsége az égre is fel van írva, vagy már nagyon nagy a baj, hanem minden nap, harmóniában élve önmagunkkal, megelőzve a nagyobb érzelmi veszteséget, sérülést vagy törést. Ha jól kihasználjuk az előttünk álló közel 40 napot, akkor igazán sok teher alól szabadíthatjuk fel magunkat. Közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, meggyógyítva rengeteg érzelmi sérülésünket, ami minőségi változást hozhat személyes kapcsolatainkba is.
Kép: unsplash.com/ Jade
unsplash.com/Jacob Owens
Te mit gondolsz?